Turisztikai látványosságok
Az alábbiakban Aranyoslepus (Arieşeni) környékén található turisztikai látványosságokról olvashatnak. A mögöttük rejlő történetek meghatóak, egyesekhez egész legendák fűződtek, melyek generációról generációra adódtak tovább.
Horea háza
Aranyoslepustól (Arieşeni), autóval 30 percnyire, Fericet faluban, Horea (1731 - 1875) szülőfalujában, található a tiszteletére létrehozott emlékház. A múzeummá alakított ház elé, 1934-ben, az ő emlékére obeliszket állítottak fel.
Horea története: Horea néven ismert Vasile Ursu Nicola egyike volt (Cloşcaval şi Crişannnal) azon három vezetőnek, akik az Erdélyi Felkelést irányították. A rabszolgaság megszüntetését szorgalmazta, emiatt négyszer járt Bécsben a császárnál, ahol a román nép számára társadalmi jogokat és nemzeti szabadságot kért, illetve a mócok felszabadítását a jobbágyság alól. Ausztriában végezte a katonai szolgálatot, ahol német nyelvet tanult. Fontos szerepet játszott az 1784-es felkelés kirobbanásában, amely Kurety (Cureghiu) és Mestecăniş falvakból indult, majd kiterjedt egész Erdély nyugati részére. Az osztrák hadsereg elfojtotta a felkelést és letartoztatta a vezetőket. Horeat 1785. február 28-án, Gyulafehérváron, kerékbetöréssel nyilvánosan kivégezték.
Legenda: az emlékház mellet található egy öreg kőrisfa, amelyről az a szóbeszéd járja, hogy Horea ültette.
Vârciorog Vízesés
A Râu Alb mellékpatakán, a Vârciorog völgyében található, a Bihar-hegység észak-keleti oldalán. A Vanvuceşti – Arieşeni falu határában, a Piatra Grăitoare-csúcs lábánál kialakult vízesés tájvédelmi rezervátum, magassága pedig kb. 15 méter.
Aranyoslepus (Arieşeni) központjától 5 km a távolság a vízesésig és megközelíthető az erdészeti útón télen is, amikor a hóréteg nem túl vastag.
A közelében áfonyát, szedret vagy málnát szedegethetünk, a vízesés mellett található tisztásokon pedig napozhatunk, tábortüzet rakhatunk és szalonnát süthetünk. A vízesést tavasszal a legajánlatosabb meglátogatni, ugyanis ekkor a Vârciorog-patak vízhozama a legnagyobb, az út mellett nyíló kikericsek és hóvirágok pedig tündérvilágot teremtenek. Ennek ellenére nyáron és ősszel a leglátogatottabb a Vârciorog-vízesés.
Pătrăhăiteşti
Pătrăhăiţeşti, Aranyoslepus (Arieşeni) község 18 falvának egyike és a Szigethegység legelszigeteltebb emberi települései közé tartozik, melyet 1200 m-es tengerszint feletti magassága is igazol. Nyáron a falu megközelíthető autóval is egy 5 km hosszú erdészeti úton.
A jóakaratú helyi lakosság az általuk készített áfonyapálinkáról híres. A mócok, megőrizve a több száz éves hagyományokat, nagy mesterei a famegmunkálásnak és a szövésnek. Az általuk készített kézműves tárgyakkal általában csak a néprajzi múzeumokban találkozunk. A táj szépsége, a nyugalom, a csend, ami uralja a vidéket és az emberek vendégszeretete, csodálatra méltó hellyé változtatja Pătrăhăiţeşti falut.
Látványosságok: Pătrăhăiţeşti-vízesés – 14 méter magas, két szintre tagozódva. Bucinis-vízesés néven is ismert, ugyanis az azonos nevű völgyben található. A vízesés két kilométeres jelzett útón közelíthető meg, akár télen is, ha nem túl nagy a hó. Tavasszal a Pătrăhăiţeşti-vízesés, a hóolvadás miatt megnőtt vízhozam következtében, lenyűgöző formát ölt, a környékét pedig a virágok színezik tarkára.
Pătrăhăiţeşti Múzeum – az a hely, ahol megvásárolhatóak a helyi mesterek által, főleg fából, készített kézműves tárgyak. Megtekinthetőek a kiállított havasi kürtök, csebrek, furulyák és poharak. Megközelíthető autóval is.
Ruginoasa Gödör/ Rozsdás-árok
Ez a hatalmas árok, melyet a víz ereje vájt ki a vörös, ibolyakék és sárga homokkőben, egyedi képződmény országunkban. Az erőteljes erózió eredményeként jött létre ez a 600 méter átmérőjű és több mint 100 méter mély szakadék. Ez a folyamat napjainkban is folytatódik tovább mélyítve az árkot. Például 80 évvel ezelőtti térképeken vízmosásként volt bejelölve. A gerincek kiélezettek, igazi pengék, melyek a központ fele irányulnak, felosztva ez által több részre a területet.
Az árok fele vezető eltérő 9 km-re található Aranyoslepustól (Arieşeni), majd a főúttól kb. 50 percnyi jelzett út (kb. 10-15 perc emelkedő) megtétele után, a szakadék teljes pompájában elénk tárul. Az út egész évben járható, a jelzett ösvény a DN 75 főútról indul, a hágó közeléből.
VIGYÁZAT A SZAKADÉK SZÉLÉRE! Nincs megerősítve kellőképpen
Szkerisórai-jégbarlang
Felsőgirda (Gârda de Sus) község, Fehér-megye, területén létrejött Szkerisórai-jégbarlang, a legnagyobb ilyen jellegű barlang Romániában és a második méreteit tekintve a világon.
Aranyoslepusról (Arieşeni) két lehetőség van a barlang megközelítésére: vagy autóval megyünk Gârda Seacă faluig és innen gyalogosan a jégbarlangig, vagy egy 4 órás gyalogtúra (piros háromszög jelzés) megtételével egyenesen Aranyoslepusról (Arieşeni).
Nem ismert a barlang felfedezésének pontos dátuma, de első említése 1863-ból való, amikor az osztrák Adolf Schmidl végez felméréseket és elkészíti az első térképét.
A Szkerisórai-jégbarlang napjainkban szpeológiai (barlangászattani) természetvédelmi terület. Románia legnagyobb jégbarlangja 1165m-es magasságban helyezkedik el. Teljes hossza 720 méter, mélysége pedig 105 méter. Hírnevét a benne kialakult jégtömbnek köszönheti, melynek vastagsága néhol meghaladja a 37 métert, de legvékonyabb részei is 26 méteresek. A több mint 3000 évnél öregebb jég területe 5500 m2.
A barlang világítással rendelkezik és vaslépcsőkön keresztül közelíthető meg, a csoportok pedig idegenvezetőt igényelhetnek. A Nagy Terem és a Kápolna (Bisericuţa) terem a két látogatható része a jégbarlangnak. A Kápolna (Bisericuţa) terem rejti magába a barlang jellegzetes és gazdag jégképződményeit, melyek egész évben láthatóak.
A barlang egész évben látogatható.
Legenda: Leányrabló Şolomăţ
Szájhagyomány szerint a Szkerisórai-jégbarlangban, a régmúlt időkben, élt egy sárkány, akit a helyiek Şolomăţ-nek neveztek. A sárkány minden évben, Szilveszter Éjszakáján vagy a Găina-i Leányvásár hajnalán, ellopott egy szép lányt és egy jégpalotába rejtette el, amelyet a helyiek közül senki sem láthatott.
Egy másik legenda, a 'La brazi' cseppkőképződmények mögött található, két vízzel teli medencéhez fűződik. Aki letérdepel eléje hajadon fővel és gondol valamire, miközben ajkait belemártva, iszik vizéből, annak álma valóra válik. Egyetlen kitétel, hogy ne mondja el kívánságát legalább egy évig.
Ordâncuşii-szoros és Poarta lui Ionele-barlang
Ordâncuşii-szoros komplex természetvédelmi terület, amely egyike Románia legszűkebb szorosainak (bizonyos helyeken alig 4-6 méter a szélessége). Hossza 4 km és a sok látnivaló egy igazi festői tájjá áll össze. Felsőgirda (Gârda de Sus) község területén található, 1,5 km-re a falu központjától. A szoros sziklafalait felépítő mészkő 70 barlangot rejt magában. Ezek közül a Poarta lui Ionele-barlang, elsősorban tudományos szpeológiai (barlangászattani) természetvédelmi terület, de mint turisztikai úti cél is jelentős.
A barlang az Ordâncuşii-szoros első szakaszában jött létre, 10 km-re Aranyoslepustól (Arieşeni). Szembetűnik hatalmas bejárata (érdemes meglátogatni csak ezért a gigantikus kapujáért is), melynek magassága meghaladja a 15 métert. Ezt egy 60 méteres látogatható szakasz követi. Jelenleg, a belső részében található denevér kolónia védelme miatt, a turisták számára csak a barlang első szakasza látogatható.
Egyéb lehetséges kirándulásokról itt olvashatnak: Kirándulások a Szigethegységben
Aranyoslápos turisztikai látványosságai » kirándulások a Szigethegységben
Kirándulások
1. Változat – Déva - Gyulafehérvár útvonalon
Găina-hegy
Găina-hegy a Szigethegység szerves része (legmagasabb pontja a Găina-csúcs, 1486 méterrel), ahol minden évben, Szent Illés napján, megrendezik a közismert Leányvásárt. A Leányvásárban a férjhez adandó illetve udvarlásra vágyó lányok vesznek részt. A készülődés akár évekbe is telhet azon lányok számára, akik hozományt is hoznak magukkal. Hajnalban kezdődik minden, amikor a férjhez adandó lányok családjukkal felállítják sátraikat, ahova kirakják a hozományt. Menyasszony választáskor fejkendő csere történik, ami után muzsikaszó mellett lakomáznak és ünnepelnek. A helyiek úgy tartják, hogy csak ezen a hegyen kötött házasság lehet boldogságban és szerencsében gazdag. Napjainkban a leányvásár folklór rendezvény, amelyhez két hasonló legenda fűződött.
Găina-hegyi legenda
Găina-hegy tetején, egy csillogó palotában, élt egy csodálatosan szép tündér. Neki volt egy aranytollú tyúkja, mely minden nap három aranytojást tojt. Ezeket a tündér mindig odaajándékozta a férjhez adandó szegény lányoknak.
A tündér kincse odavonzott három hegyi legényt, akik női ruhákba öltözve beosontak a palotába és ellopták a tyúkot. De miközben szaladtak, kiejtették a kosárból az aranytojásokat, amelyek Aranyos folyóba esve eltörtek. Azóta ez a folyó aranyat hordoz homokjában. Még azt is beszélik, hogy az aranytojások fent maradtak a hegyen különböző repedésekben, és ezért a legények és hajadon leányok felmennek megkeresni ezeket a Leányvásárban július 20-a körül (Szent Illés napján).
Leányvásár legendája:
A legenda szerint a Găina-hegy tetején élt egy tyúk, mely aranytojásokat tojt. A helybéliek a fészket, amelyet soha sem találtak meg, védeni kezdték, és ajándékokkal és énekekkel áldoztak neki. Az aranytojást tojó tyúkért akár embert is öltek volna.
Szent Illés napján a mócok összegyűltek, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük találkozni, megismerkedni és megszeretni egymást, majd pedig örök hűséget fogadni egymásnak. Ezekhez a fiatal jegyesekhez közeledett a tyúk, aki ilyenkor leereszkedett a hegy tetejéről, ismeretlen fészkéből, onnan, ahol most Iancu keresztje látható, egyet csapott a szárnyával és átváltozott egy varázslatos tündérré. Így közeledett a fiatal házasok felé, kezében tartva és megajándékozva őket egy aranytojással, ezáltal kívánva boldogságot és hosszú életet nekik. Innen nevezték el az emberek a hegyet Găina- (Tyúk-) hegynek
Csakhogy egy idő után a harmónia megbomlott, ugyanis egy tolvaj elhatározta, hogy felkutatja a tyúk titokzatos fészkét és ellopja az aranytojásokat, amíg ő távol van tündér alakban egy ünnepélyen, egy másik hegyen. Így a tolvaj rárontott a fészekre, elvette a tojásokat és eltűnt velük. Amikor a tündér hazatért és észrevette a lopást, nagyon megharagudott és úgy döntött, hogy örökre elhagyja azt a helyet. Felemelte kezeit az ég fele, tyúkká változott és átrepült egy másik hegyre. Ez a hegy Verespatakon volt.
Az emberek megharagudtak, gyászolták a tündért és kérlelték, hogy térjen vissza, de a csoda soha sem következett be. Maradt a Găina-hegy, kopasz tetejével, esőtől, viharoktól, könnyektől és legendáktól kísértve. Az emberek néha találkoznak vele, hogy megszelídítsék, hogy megnyugtassák. Elmondják neki, hogy a tolvaj, aki a tojásokat ellopta, beesett egy szakadékba, a tojások pedig elvesztek a mélyben, forrásokká alakulva át. A szakadék mai napig is látható felhőkbe temetkezve. A Szigethegység azóta is szenved.
Roman Galériák
A verespataki egykori római vár neve Alburnus Maior és talán ez a leghitelesebb okmány, amely bemutatja a rómaiak bányásztevékenységét. A római vár bizonyítékul áll egy majdnem 2000 éves zseniális műszaki megvalósításnak. A római bányajáratok napjainkban ki vannak világítva és felidézik az egykori arany kitermelésének nehézségeit.
Csigadomb
Az Aranyos völgyének bal oldalán, 15 km-re Topánfalvától (Câmpeni) és 10 km-re Alsóvidra (Vidra) községtől található a Csigadomb paleontológiai természetvédelmi terület. Ez tulajdonképpen egy, tengeri csigák házaiból, létrejött zátony, mely több millió évvel ezelőtt jött létre, amikor ezeken a területeken még a Tethis-tenger meleg vize hullámzott. A csigaházak megmaradtak bevésődve a sziklába. Megtekinthető például az Actaeonella giganteea kagyló, csiga alakú, háza, amely 6 millió évvel ezelőtt benépesítette a Tethis-tenger vizét. A Csigadomb egyike a leggazdagabb kövületlelő helyeknek Romániában.
Nagylupsai kolostor És Múzeum
A Nagylupsai (Lupşa) kolostor a XIV-ik századból származik és egyike a legrégebbi kolostoroknak az Aranyos-völgyéből. Eleinte egy kis méretű faépítmény volt, amely főleg építészeti stílusával vonzotta oda a látogatókat, de ezt azóta átépítették.
A Nagylupsai Népművészeti Múzeum gazdag, 1872-ből származó, tárgyak gyűjteményével rendelkezik, amelyek illusztrálják a hely történelmét. Mócföld jellegzetes ruhái, a XVII – XVIII századok ritka könyvei, faláncok vagy sündisznóbőrből készült fésűk csak néhány az itt kiállított dolgok közül. A történelmi tárgyak közül a legértékesebbek a gyulafehérvári egyesülésen résztvevők zászlója, illetve az 1848-as forradalmárnak, Avram Iancunak, az asztala.
2. Változat: egy napos kirándulás Nagyvárad fele
Galbina-kőköz és Galbina-karsztforrás
Galbina-völgye a legfontosabb levezetője a Pádisi-medence vizeinek, a Belényesi-medence irányába. Elhelyezkedése szerint a Pádis-Csodavár-medence dél-nyugati és nyugati részén található és több száz méter magas sziklafalakkal határolt szűk szoros jellegű szakaszokat tartalmaz
A sziklás jelleg miatt nagy a patak sodrása és sok vízesést alkot a Galbina-völgy mentén. A legimpozánsabb a 7 méter magasa Evantai-vízesés. A turisták számára a szorosban acéldrótok és láncok segítik a közlekedést. Az útvonal magas nehézségi szinttel bír, emiatt csak tapasztalattal és jó erőnléttel rendelkező turistáknak ajánlott. Nem ajánlott a megtétele rossz időben illetve magas vízszint esetében.
A Galbina-karsztforrás egy kis vízfelület, kb. 7 méteres átmérővel, amely egy sziklafal lábánál tör a felszínre. A folyásmentén pedig több vízesést képezve zuhan alá a mélybe.
Medve-barlang
Bihar megye területén, Vasaskőfalva (Pietroasa) községhez tartozó Kiskoh (Chişcău) faluban található. A létrejött barlangot 1975. szeptember 15-én fedezték fel a közeli márványbánya robbantásai során. 1,5 km hosszú járatrendszerrel rendelkezik (ebből 521 métert tudományos természetvédelmi területté nyilvánítottak és csak a felső szint 488 métere látogatható). Nevét a barlangban talált számos barlangi medve csontvázainak köszönhetően kapta. Ez a faj, a becslések szerint, 15.000 éve pusztult ki .
Ugyanitt egyéb csontvázak is előbukkantak, mint például zerge, kőszáli kecske és barlangi hiéna csontjai. A barlangot három járat: Medvék-járata, Emil Racoviţă-galéria és a Gyertyák-galériája, illetve négy terem: Gyertyák-, Racoviţă-, Spagetti- és a Csontok-terme alkotják. Az utóbbi terem 140 koponyát és 1500 csontot rejteget. A legszebb cseppkőképződmények pedig a Bűvős Növények, Tavirózsás-tó, Törpék Háza és az Öregek Tanácsa.
A barlang keddtől vasárnapig, 10:00 - 17:00 órák között, látogatható, egy jegy ára pedig 15 Lej felnőtteknek és 10 Lej gyerekeknek.
Legenda szerint, egy szikla lezuhanása elzárta a barlang bejáratát, így bezáródott kb. 140 éhes barlangi medve. Egymásra támadtak, de végül egy sem maradt életben (innen a 140 koponya a Csontok-termében).
Eszkimó-jégbarlang (Peştera Focul Viu)
A Galbina-völgy oldalán, 1165 méteres tengerszint feletti magasságban, jött létre az Eszkimó-jégbarlang. Nagyság szerint ez a harmadik jégbarlang Romániában. A barlangba való beereszkedést egy falétra segíti. A belsejében két terem található.
A Nagy Terem (46 méter magas és 68 méter hosszú) 25.000 m3 jeget rejteget. A bejárattal ellentétes oldalon több jégsztalagmit csoport is található, amelyeket a nap egy adott időpontjában megvilágít a napfény, ez pedig ragyogó visszaverődést eredményez. Innen a neve: Focul Viu (Elő Tűz)
A Kis Terem a második járat, mely a sztalagmitok mögött nyílik, gazdag jég és cseppkőképződményekkel.
Csodavár
Románia Everestjeként is emlegetett Csodavár karszt területet először 1886-ban említették. Csodavár a Pádis-karsztfennsík része. A Várpatak völgyének alsó végénél helyezkedik el, 950 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető Pádis felöl a kék pont jelzést követve (két óra), vagy a Pádis-Vasaskőfalva (Pietroasa) útból elágazó erdészeti úton. Pádis-karsztfennsík egy zárt medence, ahonnan a felszíni vízfolyások szinte teljesen hiányoznak, ugyanis a felszín alatt folynak a Galbina- és Boga-völgyek fele.
A Csodavár-barlangnak egy 2 km-es, aktív, hatalmas méretekkel rendelkező, főjárata van, amelyen egy bővizű folyó, talán a legnagyobb felszínalatti folyó Romániában, halad végig, vízesésekkel, örvényekkel, forgatagokkal tarkítva. A barlangba egy 70 méter magas és 30 méter széles természetes kapun keresztül lehet bejutni, belsejében pedig négy termet és 14 tavat találunk.
A Csodavár esetében úgy a felszíni, mint a felszínalatti járat is látogatható, de szükséges egy erős elemlámpa és gumicsizma. Az aktív járat csak jól felszerelt és tapasztalattal rendelkező barlangászok számára járható, nélkülözhetetlen kellékek pedig a vízhatlan öltözet, gumicsónak, gumicsizma, kötelek, biztosító és ereszkedő eszközök.
Kis- és Nagy-Coiba-barlangok
A Nagy-Coiba-barlang a Gârdişoara-patak mentén található. Megközelítéséhez végig kell haladjunk a Gârda Seacă völgyön végigvezető erdészeti úton (12 km), mely egész Casa de Piatră településig vezet bennünket. A házaktól tovább haladva, a völgy mentén, elénk tárul a barlang hatalmas bejárata.
Az első feltárás a bejárati termen túl 1953-ban történt, majd 1978-ban felfedezik a szifont, mely összeköti a Nagy-Coiba- (5050 m) és Kis-Coiba-barlangokat, megvalósítva a két felszín alatti járat egyesülését.
A Nagy-Coiba-barlang bejárata egyike a Szigethegység legimpozánsabb barlangbejáratainak. Maga a barlang főjárata aktív, ugyanis átfolyik rajta egy állandó patak.
Az alacsony tetőzet miatt a barlangot gyakran fenyegetik az áradások. Emiatt, kerüljük el a barlang látogatását erős esőzések esetén és ajánlott, hogy a látogatást csak a bejárati teremre korlátozzuk.